Bangkok mar egy kicsit kevesbe nem jon be

Szerdan eleg sokat maszkaltunk Bangkokban. Az elso nap
tapasztalata az volt, hogy nem jon be. Nem allt ossze a kep:
hiper-szuper magasvasut, emelyito szagu utcai kifozdek,
aggressziv tuktukosok, segitokesz emberek, tukmalos arusok.

Szerdan mar kezdett csokkenni az ellenszenv, kicsit osszebb
allt a kep. Napkozben megneztuk a kotelezo latnivalok egy
reszet, pl. a kiralyi palotat benne a jadebol keszult Smaragd
Buddhaval. Innen taxival akartunk eljutni a vietnami kovetsegre,
hogy felvegyuk a szuper draga szuper expressz vizumunkat.

Gondolyuk okosak leszunk, es nem a kiralyi palota elott probalunk
taxit fogni, kijatszva ezzel a naiv turistakra vadaszo alkudozos/lehuzos
taxisokat. El is gyalogoltunk egeszen a sarokig, ott leintettunk egy
"TAXI-METER" feliratu taxit (nagyjabol mindegyikre ez van irva).

Modjuk neki, hogy oda. Erre kozli, hogy 200B. "Meter, meter" -
"no meter, big traffic". Amig alkudoztunk (szepen feltartott egy savot a srac), megall mogotte egy masik, integet, hogy
vele menjunk. Ra is ajanl, szerinte 300, de oraval nem hajlando
menni az se. Amugy kb. 80B lett volna kimerve, de hat ha
dugo van, akkor ugysem erunk oda fel ora alatt felkialtassal
feladtuk a dolgot. Igy viszont legalabb lattunk turista lehuzo
taxist.

Irany a Wat Po. Menet kozben lattunk valami klasz kis bazi
nagy parkot, azt megneztuk jol, aztan a bejaratnal gyorsan
vasaroltunk ultrapasztorizalt farudra szurkalt helyben sult izeket,
amiket ott helyben melegitett nekunk az elado lany. Volt
valasztek - mindenfele virsli karikak meg darabkak es azonosithatatlan
gombocok. Azokrol kesobb kiderult, hogy halbol vannak, es jok,
tovabba hogy nem okoznak hasmenest, se egyeb 2 napnal rovidebb
lappangasi ideju betegseget.

Norbi minden aron tancos lanyokat akart nezni, mert amikor beneztunk
a parkba akkor pont ott bohockodott par a szinpadon. Mire lett kajank,
addigra elmentek, es jott helyettuk valami arab akarkinek is bemutatott
musor, amiben valami harcol valamivel, es a vegen az egyik gyoz. Ez
muveszi eloadasban ugy nez ki, hogy ket tradicionalis keleti horrorszerkoba
oltoztetett ember ul a sarkan szinpadon, egy harmadik ugral, kozben
pedig valaki torkabol omlik az audio-kulturalis sokk. Asszem nem egesznapos
varosnezes utan kell elkezdeni megerteni az idegen kulturak muveszetet.